Alagut szindróma tünetei, Kéztő alagút szindróma műtét, Carpalis alagút felszabadító műtét

Beszélünk a típusairól, kialakulásáról, tüneteiről, illetve kezelési lehetőségeiről is. Az ínhüvelygyulladásról általánosságban Az izmok inai ínhüvelyekben futnak, melyek gyulladását nevezzük ínhüvely gyulladásnak.

A gyulladás leggyakrabban megerőltetés, túlterhelés hatására alakul ki. Bármely életkorban, nőkben és férfiakban egyaránt megjelenhet, gyakran háziasszonyok is érintettek lehetnek vagy akik munkájuk során szintén sokat használják kezüket. Egyre gyakrabban fiatalokban is jelentkezik a túlzott számítógép és mobiltelefon használat miatt.

Általában az első tünetek egy nagyobb megterhelés után jelentkeznek akut gyulladás formájában. Ilyenkor alagut szindróma tünetei fellépő fájdalom és duzzanat alakul ki, leggyakrabban a kézen és a csuklóban. Tartósan fennálló túlzott terhelés a gyulladás elhúzódását okozza, mely idővel krónikussá válik. Krónikus gyulladás esetén hegesedés, szalag- és ín megvastagodások alakulhatnak ki, melyek a közelben futó idegek nyomását eredményezhetik.

Ezt az állapotot már alagút szindrómának nevezhetjük. Az ínhüvelygyulladásokról részletesen itt olvashat. Alagút szindrómák Alagút szindrómának nevezzük, ha valamelyik perifériás ideg a lefutása mentén tartósan nyomás kompresszió alá kerül.

A nyomás leggyakrabban a jellegzetes anatómia csatornákon történő áthaladása közben alakul ki.

Tartósan fennálló, krónikus nyomás következtében az ideg károsodhat, melynek jellegzetes tünetei vannak, végeredményben pedig az ideg maradandóan sorvadhat is.

Klinikailag az ideg által ellátott területen zsibbadás, fájdalom, illetve súlyosabb esetben funkciókiesés is jelentkezhet.

Alagút szindróma műtét videó – Páciensünk gyógyulástörténete

Gyakorlatilag a legtöbb ideg esetében létezik alagút szindróma. A hosszabb lefutású, jelentősebb perifériás idegek gyakran több különböző anatómiai ponton is nyomás alá kerülhetnek.

Klinikai szempontból a carpalis kéztő és a cubitalis alagút szindróma gyakori, így a továbbiakban ezek kerülnek ismertetésre. Mindenkinek érdemes ismernie az alagút szindrómák fogalmát két kiemelt okból.

E betegségek között első helyen említendők az úgynevezett alagút szindrómák, amelyről az alsó végtag vonatkozásában a Nem gerinc eredetű ideggyulladás ról szóló írásunkban már tettünk említést. Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, amelyek úgy jönnek létre, hogy a test különböző pontjain található, és anatómiailag preformált izmok közötti hasadékban, csontos-szalagos alagutakban haladó idegek nyomás alá kerülnek. A leggyakrabban előforduló alagút-szindrómák közé tartozik a karpális alagút-szindróma. Szinonimái: carpal tunnel syndrome, karpális csatorna szindróma, kéztőalagút szindróma, kéztőcsatorna szindróma. Az irodalmi hivatkozás nagy szórást mutat a gyakoriságot illetően, azaz évente új esetet diagnosztizálnak

Az egyik, hogy a betegség mind nem műtéti, mind műtéti úton kiválóan gyógyítható. A másik ok, hogy hazánkban napjainkban a gerincbetegségek a leggyakoribb betegségek között találhatóak, sok esetben az alagút szindrómák és gerincbetegségek tünetei egymással összefüggésben vannak, laikusok számára össze is keverhetőek a tünetek.

Kérjen időpontot!

A legmegfelelőbb kezeléshez ismerni kell a pontos diagnózist, a kiváltó okot. Carpalis alagút szindróma, vagyis a kéztő alagút szindróma A kéztő alagút, vagyis carpalis alagút szindróma jelentése A carpalis alagút szindróma, más néven a kéztő alagút szindróma a csuklótájékon alakul ki a tenyér felőli oldalon angol megnevezése, CTS: carpal tunnel syndrome.

Maga a carpalis alagút a kéztőcsontok magasságában egy csatorna, melyet egyrészt a csontok, másrészt pedig egy rostos szalag ligamentum carpi transversum határol. Előfordulása A kéztő alagút szindróma előfordulása viszonylag gyakori, főleg a középkorúakat érinti, azon belül is a hölgyeket. Általában a domináns kéz amit a beteg leginkább használ érintett, de kétoldali folyamat is előfordul, valamint családban halmozódhatnak az esetek.

A betegség megjelenhet foglalkozási ártalomként olyan betegek esetében, akik kezüket használják munkaeszközként fizikai munkások, varrónők, sofőrök stb. A foglalkozási megbetegedés mellett az alagút szindróma jelentkezhet szisztémás teljes szervezetet érintő betegség részjelenségeként is, például cukorbetegség, reumás megbetegedés.

A kéztő alagút, vagyis carpalis alagút szindróma tünetei A beteg a kéz, valamint ujjak kellemetlen, villanyozó vagy égő zsibbadására, és fájdalmára panaszkodik, melyet később az ujjak fokozódó elügyetlenedése követ. A zsibbadás leggyakrabban az I-III ujjon jelentkezik, de az is előfordul, hogy a beteg csak egy vagy két ujjon, de gyakran akár mind az öt ujjon és az egész kézen jelzi a zsibbadást. Az elméletek szerint ilyenkor alvás közben a beteg ráfekszik csuklójára vagy azt testén pihenteti, így a nyomás fokozódhat.

Alagút szindróma

Napközben tartós cipekedés, a kéz fokozott használata a panaszokat erősítheti. Hosszabb ideig fennálló nyomás a kézizmok sorvadását is okozhatja, a betegnek a finomabb manipulációt igénylő tevékenységek toll használata, gombolkozás, kulcs zárba helyezése egyre kifejezettebb gondot okoz.

A kéztő alagút szindróma alagut szindróma tünetei a beteg kikérdezése és neurológiai vizsgálata alapján felmerülhet az orvosban, de pontos diagnózisához ENG vagy EMG vizsgálat végzése is szükséges.

Az EMG vizsgálat az izomfunkció alapján, míg az ENG közvetlenül az idegi funkciók alapján nyújthat információt az idegrendszer működéséről. A teszt során speciális tű eletróda és kis erősségű elektromos áram segítségével mérik az izmok és idegek működését.

A két vizsgálat a legtöbb esetben meg tudja mondani, melyik izomban vagy melyik idegben pontosan hol van a károsodás.

Carpalis alagút szindróma (Oka, kezelése gyógytornával, tippek a mindennapokra)

Az idegsebészeti vizsgálat előtt mindenképp elektrofiziológiai vizsgálatot végeztetni, hiszen a pontos kezelés is ennek tudatában határozható meg. Az említett elektrofiziológiai vizsgálatokat neurológusok ideggyógyászok végzik. A carpalis alagút szindrómát fontos elkülöníteni nyaki gerinc eredetű betegségektől, neuropathiás idegkárosodástól pl. Mindebben ideggyógyászok és az említett elektrofiziológiai vizsgálatok lehetnek az érintettek segítségére.

A kéztő alagút, vagyis carpalis alagút szindróma kezelése Enyhébb tünetek esetén, valamint kezdetben megkísérelhető konzervatív, nem műtéti kezelés, ha a betegség nem jár izomgyengeséggel, sorvadással.

Az alagút szindróma típusai és kezelése

A kéz fizikai munkától való kímélete, a csukló sínezése és fájdalom, gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése enyhébb formákban alagut szindróma tünetei, hosszabb javulást is eredményezhet. Alagut szindróma tünetei módszerként régebben tesztelték a helyileg adott szteroid injekció hatását is, de manapság többen ezt ellenzik. A beavatkozás többnyire csak átmeneti hatású, ugyanakkor — főleg gyakorlatlan kezekben- fennáll az idegi sérülés veszélye is.

Klinikailag és elektrofiziológiailag egyértelmű, jelentős fájdalmat-zsibbadást, vagy objektív neurológiai károsodást okozó esetekben műtét lehet javasolt. Ilyen fajta műtétet idegsebészek és ortopéd sebészek végeznek. A műtéti megoldás a decompressziós beavatkozások közé tartozik, mivel az ideget a alagut szindróma tünetei alól felszabadítják. A kéztő alagút szindróma idegsebészeti szempontból helyi érzéstelenítésben történik.

A beteg ambulánsan, tehát járó betegként érkezik az operáló intézetbe. A műtéthez az érintett végtagot alaposan fertőtlenítik, izolálják. A helyi érzéstelenítő beadása után rövid várakozás következik a szer hatásáig. Maga a műtét percet vesz igénybe, egyik lehetséges kockázata az idegi sérülés, mely azonban gyakorlott kézben ritka komplikáció.

Az alagút-szindróma okai

Műtétet követően a kéz rugalmas pólyával rögzítése javasolt lövő fájdalom a hátban a kéz duzzadásának megelőzése céljából. A kéz szorítóereje a műtétet követően csökkenhet nem minden esetbenmely azonban átmeneti és fokozatosan javul.

Kép : Carpalis alagút A karpális alagút szindróma leírása és kialakulásának okai A karpális alagút szindróma a felső végtagok egyik leggyakoribb idegi rendellenessége. A betegség leginkább a középkorú nőket veszélyezteti. Az is elmondható, hogy egyben az egyik leggyakoribb foglalkozási ártalomról van szó. A karpális alagút az alkar és a tenyér közötti, kéztőcsontokkal és szövetszalagokkal körülvett átvezető csatorna. Ezen a csatornán idegek, erek és inak haladnak át.

Viszonylag hamar felismert esetekben a dekompressziós műtét kiváló eredményekkel jár. Elhanyagolt, évek óta fennálló esetekben a javulás kérdéses, szükséges a várható eredményekről a sebésszel egyeztetni.

Cubitalis alagút szindróma A cubitalis alagút szindróma a második leggyakoribb alagút szindróma a kéztő alagút szindróma után, így ezen a helyen érdemes pár szóban megemlíteni.

A tünetek viszonylag lassan fejlődnek ki, így sok idő eltelhet a pontos diagnózisig. A zsibbadás jellemzően a kisujj és a IV. Fájdalom kevésbé szokott jelentkezni, ha mégis akkor tompa jellegű a könyök és alkar tájékon.

Az ideg károsodása miatt izomgyengeség is jelentkezhet a kéz izmokban, hosszabb távon alagut szindróma tünetei is kialakulhat. A betegek erről, mint a kéz szorítóerejének csökkenéséről, az ujjak ügyetlenségéről számolnak be.

• Szimmetrikus térdfájdalom
• Fájdalom a kar ízületében
• A kéztő alagút, vagyis carpalis alagút szindróma tünetei, gyógyítása - Gerincfórum

Tartósan fennálló vagy súlyos tünetek esetén szintén dekompressziós műtét jöhet szóba. Alagút szindrómák esetén segítséget az alábbi elérhetőségeken kérhet:.