Milyen betegségek pusztítják el az ízületeket, Milyen fájdalomcsillapítót szedhetek?


Kopik, recseg, fáj? Így védd ízületeidet!

A köszvény A köszvényről röviden A köszvény az úgynevezett kristályarthritisek, azaz a kristályok okozta ízületi gyulladással járó betegségek csoportjába tartozó betegség. Az ide tartozó kórképek közös tulajdonsága, hogy az ízületek egy részében, illetve azok környékén mikrokristályok halmozódnak fel, amelyek akut és krónikus elváltozásokat, gyulladásokat idéznek elő.

Klinikai szempontból a betegségcsoport legjelentősebb képviselője a köszvény. A köszvénynél a mononátrium-urát-monohidrát kristályok milyen betegségek pusztítják el az ízületeket továbbiakban: MNUM-kristályok okozzák az ízületi elváltozásokat, a milyen betegségek pusztítják el az ízületeket krónikus formájában pedig már köszvényes csomók alakulnak ki.

Reumatikus ízületi gyulladás fogínybetegségek miatt

A kristályképződés mindig valamilyen anyagcserezavar következtében alakul ki. Köszvénynél a szervezetben felszaporodó húgysav vezet az ízületekben megjelenő kristályok kialakulásához. Gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A nemek közötti megoszlás kapcsán kijelenthető, hogy a férfiak körében fordul elő többször. A nőknél a köszvény legtöbbször a változókor környékén jelentkezik. A kristályok kicsapódása akkor következik be, amikor a vérben lévő húgysav szintje a saját oldhatósági határa fölé emelkedik.

Ezt a határtúllépést nevezzük hiperurikémiának. Mára a betegség a világ azon területein is megjelent már, ahol korábban még nem fordult elő.

Ezeket a kórfolyamatokat csak akkor tekintjük gócnak, ha a szervezet egyéb területén olyan ismeretlen eredetű betegséget okoznak, amely gócbetegségnek tekinthető. A fog eredetű gócok aránya nagyon magas. Bármely olyan fog szerepelhet gócként, amelyben mély szuvasodás látható, a fogbél elhalt és a fogbél idült gyulladása áll fenn.

Ez leginkább az átlagéletkor növekedésének, a civilizációs betegségek növekvő alkoholfogyasztás, purinban gazdag étkezés, elhízás, stb. A köszvény okaival kapcsolatban a húgysavanyagcseréről kell néhány fontos megjegyzést tennünk. A húgysav a purin vegyületek lebomlásaként keletkező végtermék. A purin rengeteg funkciót tölt be a sejtek és az élő szervezet működése során, részt vesz többek között a DNS és az RNS felépítésében vagy a zsír- és szénhidrát-anyagcserében.

A purin vegyületek az elfogyasztott táplálékkal fehérje formájában kerülnek be a szervezetbe. Az emésztés folyamata során húgysav képződik belőlük, ami bekerül a keringésbe. Ugyancsak az egészséges emberre igaz, hogy szervezetében a teljes húgysavtartalom eléri az milligrammot, ami köszvény megjelenésekor akár a többszörösére is emelkedhet.

Milyen betegségek pusztítják el az ízületeket

Az aktuális húgysavszintet a képződés és az ürülés aránya határozza meg. Ha a húgysav nem tud kellő mértékben ürülni a szervezetből, az egyensúly felbomlik, a húgysav pedig milyen betegségek pusztítják el az ízületeket.

allergiás ízületi fájdalom

A hiperurikémia és így maga a köszvény is lehet elsődleges primer és másodlagos szekunder. Az elsődleges hiperurikémia oka rendszerint valamilyen genetikai rendellenesség.

Mozgásszervi és kötőszöveti betegségek

Ezen belül is megkülönböztetünk kétféle kiváltó okot. A másodlagos hiperurikémia és köszvény általában valamilyen jól meghatározható betegség vagy helytelen táplálkozási szokások következtében alakul ki. Itt is érdemes kettéválasztani azokat az eseteket, amelyekhez a fokozott húgysavképződés, valamint a húgysavkiválasztás csökkenése tartozik.

Mit kell tudnia az autoimmun betegségekről?

A húgysavképződés fokozódását előidézhetik vérképző szervek betegségei, a nyirokrendszer daganatai, a vérszegénység, kiterjedt pikkelysömör vagy gyors növekedésű tumorok. Daganatos megbetegedések bizonyos típusú kezelési formáihoz is kapcsolódhatnak olyan mellékhatások, amelyek megemelhetik a húgysavszintet.

Az ízületi gyulladás például egyike azon mozgásszervi betegségeknek, amelyek bármelyik életkorban megbetegíthetnek, elérhetnek bárkit. Reuma - Galenus tévedése Dr. Szendei Ádám, az egészségügyi ismeretterjesztés egyik nagy alakja az orvostudomány szerencsétlen kifejezésének, sőt ártalmas történelmi terhének nevezte a "reuma" szót, amelyet az i. Ő úgy vélte ugyanis, hogy testnedvek reuma - 'nedv' megromlása okozza a betegségeket, közöttük a mozgásszervekét is. Azóta maradt ránk megtévesztő gyűjtőfogalomként a reuma kifejezés az ízületek, az inak, az izmok, a csontok, az idegek sokféle okból és módon bekövetkező, fájdalommal járó megbetegedéseire utalva.

Említettük a helytelen táplálkozást is, itt a magas húgysavtartalmú ételek mértéktelen fogyasztására belsőségek, vörös húsok, alkohol kell utalnunk. A húgysavkiválasztás csökkenését szintén számos betegség kiválthatja a másodlagos hiperurikémiánál, köszvénynél. Ilyenek például a krónikus veseelégtelenség, a diabéteszes ketoacidózis, a tejsavacidózis, az ólommérgezés, de a tartós éhezés is.

Meg kell még említeni bizonyos gyógyszereket is, amelyek hatással vannak a húgysavanyagcserére.

térdízület ragasztásainak kezelése

Itt hangsúlyozni kell például a kis dózisú szalicilát tartalmú vagy egyes immunszuppresszív szereket. A húgysavból való kristályképződés egy háromlépcsős folyamat eredménye. A folyamat mindhárom szakaszára több tényező is hatással lehet, mind közül a legkiemelkedőbb azonban a magas húgysavszint.

A köszvény kórlefolyása, tünetei A köszvény kórlefolyása az esetek többségében négy szakaszra osztható. Mielőtt ezekre rátérnénk, fontosnak tartjuk rögzíteni, hogy a köszvény bármelyik ízületet érintheti, azonban jellemzően az alsó végtag szokott érintett lenni, azon belül is a nagylábujj alapízülete, a bokaízület, az Achilles-ín és a térdkalácshoz tartozó ín, illetve a combcsont térdízületet alkotó részei.

Visszatérve a négy köszvényes szakaszra, ezek a következők. Tünetmentes hiperurikémia Az első stádiumban a húgysavszint már határérték fölötti szintet mutat, de klinikai tünetek még nem jelennek meg. Itt kell tisztázni azt is, hogy mi az a határérték, ami fölött a húgysav szintje kórosnak, emelkedettnek számít. Akiknél ez az állapot kialakult és a genetikai hajlam vagy bizonyos rizikófaktor ok jelen vannak, azoknál nagyobb valószínűséggel kialakul a köszvény, a betegség tovább lép a második szakaszba.

Első akut köszvényes roham megjelenése Itt már megjelenik az első köszvényes roham, ami intenzív, rendszerint éjszaka jelentkezik, sok beteget még álmából is felébreszt. Legtöbbször a nagylábujj alapízületében lép fel elsőként az akut fájdalom, amihez a bőr kipirosodása, duzzanat és mozgáskorlátozottság is társulhat.

A fájdalmat jól jellemzi, hogy a beteg sokszor még a takaró érintését sem képes elviselni.

ízületi fájdalom citomegalovírus

A jól ismert es fájdalomskálán 7-es fölé tehető a mértéke. A köszvényes rohamnak általában velejárója az általános gyulladás, rossz közérzet, láz. A roham a csúcspontját az esetek többségében 24 óra alatt eléri. Az akut gyulladás kiváltója jellemzően a túlzott alkoholfogyasztás, a purinban gazdag étkezés, de provokáló tényező lehet valamilyen sérülés, gyógyszer vagy műtét is.

Fentebb már említettük azokat az ízületeket, amelyek az esetek többségében érintettek szoktak lenni, de ritkán egyéb területeken is felléphet gyulladás, például a fülben, szemben, gégében, hasban.

Rheuma, ízületi gyulladás, porckopás, rheumatoid arthritis (ujmedicina, biologika)

A köszvénynek ez a szakasza hét alatt magától, kezelés nélkül is megszűnik, itt még tartós károsodást nem szenvednek az érintett szervek. Sokan itt követik el a hibát, mert a tünetek elmúltával nem tulajdonítanak nagy jelentőséget panaszoknak és nem fordulnak orvoshoz, pedig ilyenkor még sokkal hatékonyabban megelőzhetők lennének az ízületi károsodások. Ezért azt javasoljuk, hogy a fenti tünetek észlelésekor mielőbb keresse fel reumatológiai magánrendelésünketahol a köszvény kapcsán komoly szakmai tapasztalattal rendelkező szakorvosaink készséggel állnak a rendelkezésére.

A gyors orvoshoz fordulás a kezelés minél hamarabb megkezdése, az esetleg szükséges életmódváltozás kialakítása miatt fontos, így érhető el ugyanis legjobban, hogy a betegség és annak szövődményeinek érdemi kivédése.

terápiás gyakorlatok a boka ízületeinek fájdalmára

Ismétlődő rohamok szakasza A betegségnek ez a stádiumát már különböző pontokon megjelenő, visszatérő akut gyulladások és panaszmentes időszakok váltakozása jellemzi. Növekedhet a gyulladásban érintett ízületek száma. Krónikus köszvény A negyedik szakaszban már a rendkívüli fájdalommal járó akut periódusok eltűnnek. Az ízületi gyulladások krónikussá válnak és mozgáskorlátozottságot okoznak, megjelennek a köszvényes csomók is. Ezek a borsónyi vagy akár diónyi nagyságú, lágy göbök leginkább a fülkagylókon, a könyökízületeknél, illetve az Achilles-inak tájékán figyelhetők meg, de előfordul az is, hogy belső szerveken jelennek meg.

Egyre jobban érintetté válnak a felső végtag ízületei is.

szappanok és ízületek sport kenőcsei

Az ujjak nem gyógyuló, fekélyes elváltozásai, az ujjakban lévő ízületek deformációja, csonthiányai jelentősen rontja a kezek tárgyakat megfogó, szorító funkcióját. A köszvény diagnózisa A köszvény diagnózisának felállításához többféle vizsgálat elvégzése vezet, ezekről fogunk most részletesebb tájékoztatást adni. Az anamnézis felvétele A szakrendelés első felkeresésekor a kezelőorvos részletesen kikérdezi a pácienst az általa tapasztalt tünetekről, arról, hogy azok mikor, milyen körülmények között jelentkeztek, milyen intenzitásúak, mely szervet, szerveket érintenek.

  • Fájdalom a térdízületeken kenőcsöknél a
  • Eszközök ízületekre és ínszalagokra
  • Miért fáj a csípő artroplasztika
  • Gyógyítja e a tengervíz az ízületeket
  • Szúnyogok, kullancsok és új betegségek: workshop korunk biológiai veszélyeiről Az őssejt-terápiákkal kapcsolatos legújabb eredmények Teljes szövegű keresés Ízületi betegségek, az ízületeknek olyan kóros változásai, melyek az ízületnek anatomikus változásaival járnak, vagy e nélkül az idegrendszer változásain alapulnak, vagy ismét más esetekben az ízületben találkozó csontvégek csípőpusztító betegség állanak, vagy végre az ízületműködés képességének változásai által okoztatnak.
  • Ízületi gyulladások kezelése gyógynövényekkel Ízületi gyulladások kezelése gyógynövényekkel A reuma, vagy hivatalos nevén sokízületi gyulladás reumatoid artritisz sokak életét keseríti meg, míg másoknak a porcszövetük kopása oszteoartritisz okoz fájdalmat.

Fontos, hogy szóba kerüljenek korábbi betegségek, műtéti beavatkozások, vizsgálatok. A köszvénynél nagy jelentősége lehet a beteget körülvevő környezeti tényezőknek, életmódbeli, étkezési szokásoknak, ezért ezekre is mindenképpen ki fog térni a szakorvos. Itt például beszélni kell a húsfogyasztási, alkoholfogyasztási, gyógyszerszedési szokásokról is.

Ennél a betegségnél a genetikai hajlam is hangsúlyos szokott lenni, a gerinc rheumatoid arthritise gondoljuk végig, hogy korábban a családban volt-e már, aki köszvényben szenvedett.

Itt arra hívjuk fel a figyelmet, hogy az imént ismertetett kérdésköröket érdemes otthon előtte végiggondolnunk, lejegyzetelnünk, hogy az orvosnál már részletesen és gördülékenyen beszámolhassunk róluk. Fizikális vizsgálat A fizikális vizsgálat részét képezi a szemmel való megtekintés, mivel a köszvény bizonyos stádiumban már jól látható tüneteket produkál, illetve a tapintásos vizsgálat is a kezelőorvos segítségére lehet.

Laboratóriumi eljárások A húgysavszint, a húgysavval kapcsolatos paraméterek laboratóriumi vizsgálatának meghatározott előfeltételei vannak. A vizsgálatot mindig rohammentes állapotban, lehetőség szerint az előző rohamkezdet után négy héttel kell elvégezni, emellett meg kell előznie egy háromnapos purinszegény, alkoholmentes diétának. Fontos a purinanyagcserét befolyásoló gyógyszerek elhagyása is erre az időszakra.

A laboratóriumi eljárások több szempontból is jelentősek a diagnózis felállításának szempontjából.

kezelje a sérült ízületet

Egyrészt fény derülhet arra, hogy fennáll-e a húgysavszint megemelkedése, másrészt a szekunder típusú köszvény elkülönítésében, valamint a primer köszvény típusának húgysavtúltermelésen vagy csökkent kiválasztáson alapuló formák meghatározásában is segít. A túlzott húgysavképződésre leginkább a magas 24 órás vizelethúgysav-ürítés a jellemző. Ha a húgysav csökkent kiválasztásáról van szó, azt az alacsony vizelethúgysav-mennyiség és az úgynevezett frakcionális urát exkréció igazolja.

Köszvényes roham esetén a laboratóriumi vizsgálatok gyulladásos paraméterekről árulkodnak, ilyen például a gyorsult süllyedés, az emelkedett C-reaktív protein szint, valamint a megnövekedett fehérvérsejtszám. A betegség ezen szakaszában a húgysavszint normál értéket is felvehet, mivel az urát jelentős része kicsapódott az ízületekben.

Legutóbbi cikkek

A laborvizsgálatoknak mindig ki kell terjednie a köszvény által potenciálisan előidézhető zsigeri elváltozásokra is. A vesefunkció kontrollálása kötelező, emellett fontos ellenőrizni a lipidszinteket, valamint a hemoglobin egyik alegységének, a HbA1c értékét. Szükség esetén glukózterhelés végzésére is szükség lehet.