Mágnesterápia térd artrózisához
Sportsérülések és sportártalmak II. Visszatérés a versenysporthoz III. Felső végtag III. A legtöbb sporttevékenység intenzív mozgással jár, melynek kapcsán a sportoló gyakran fizikai teljesítőképessége határait feszegeti, így könnyen mágnesterápia térd artrózisához sérülés.
Az ellátás korábban együtt történt az egyéb traumás sérültek ellátásával. A versenysport elterjedése, és a háttérben kifejlődő speciális gazdasági háttér azonban hamar különleges igényekkel jelentkezett.
Speciális közös kenőcs
A felfokozott verseny egyfelől a sérülések előfordulásának gyakoriságát indukálja, másrészt kifejezett elvárással él a gyakran jelentős gazdasági értékkel bíró versenyzők mielőbbi rehabilitációját illetően. Ez a nyomás olyan új műtéti technikák kidolgozását valamint olyan rehabilitációs alapelvek és módszerek meghonosítását eredményezte, melyek már kilépnek a hagyományos ortopéd-traumatológiai gyakorlatból, és önállósuló szakmát kívánnak.
Így mágnesterápia térd artrózisához létre a sportsebészet. Ahogy a műtéttani rész specializálódott, hasonló tendencia figyelhető meg a fizikoterápiás, rehabilitációs vonalon is. Bár az eszközrendszer lényegében maradt az ortopéd-traumatológiai beteganyagnál használatos halmazon belül, olyan speciális igények léptek fel, amik újszerű elvek kidolgozásához vezettek.
A hagyományos fizikoterápiás rutinnal összehasonlítva a legfontosabb különbség a beteganyag. Míg a traumatológiai sérültek jelentős része idősebb életkorú, többnyire számos alapbetegségben is szenvedő ember, addig a sportolók nemcsak életkori sajátosságaik, hanem edzettségi állapotuk miatt mágnesterápia térd artrózisához különleges csoportot képviselnek.
Kardiorespiratórikus állapotuk miatt sokkal nagyobb terhelést bírnak mind a műtét, mind a rehabilitáció szempontjából. Az izomkompenzációs lehetőségek olyan eltérő utókezelési módszerek alkalmazását teszik lehetővé, mely egy adott sérüléstípusnál, az átlagemberekénél sokkal korábbi funkcionális gyógyulást eredményeznek.
A személyes motivációjuk általában szintén jelentősen meghaladja a nem sportoló sérültek gyógyulási affinitását, olyannyira, hogy náluk inkább a túlzott lelkesedés visszafogása szokott inkább problémát jelenteni, nem a kezelésben való tevékeny részvétel negligálása.
Radikális csípő-szindróma kezelése
A sportsérülések és sportártalmak kezelése sokszor nem csak operatív módszerekkel történik. Jelentős szerepe van az aktív funkcionális kezelésnek, speciális stretching technikáknak, fizikoterápiás eljárásoknak, melyek egyfelől komoly kondicionális alapfeltételeket, másrészt nagyfokú kooperációt igényelnek, így elsősorban ebben a betegcsoportban jön szóba alkalmazásuk.
Ez a jegyzet igyekszik betekintést nyújtani a sportsérültek rehabilitációjának alapjaiba. Bemutatja a leggyakoribb sportsérüléseket és azok kezelési elveit, valamint azokat a legfontosabb sportártalmakat, melyek leginkább okoznak kezelési problémát a mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakmák számára.
A fizikoterápiás eszköztár lényegesen nem különbözik a hagyományos sérülések vagy degeneratív kórképek kapcsán alkalmazottaktól, ezért a jegyzet ezeket részletesen nem tárgyalja, csak áttekintő felsorolást ad róluk. A speciális elvek mentén történő használat esetén azonban hangsúlyozza a lényegi különbségeket, a hagyományostól eltérő gyakorlatot akár intenzitás, akár időtartam szempontjából.
Az egyes régiók tárgyalásánál elsősorban a gyakorisági, illetve súlyossági szempontból fontosabbakra térd, boka, vállöv helyeztük a hangsúlyt. A sérülési típusok közül is főleg a sportolóknál gyakoribb lágyrész-sérülések ismertetése a domináns. Csonttörések esetén ugyanis sokkal kisebb a különbség ellátási elvek és utókezelés szempontjából a hagyományos traumatológiai esetekhez képest.
Külön fejezetet szenteltünk régióktól függetlenül a leggyakoribb sportártalmaknak, mivel ez egy olyan csoport, ahol a fizioterápiának kiemelt jelentősége van. A nagy energiájú sérülések technikai sportok, magasból esés veszélyével mágnesterápia térd artrózisához tevékenységekmindig nagyon komolyan veendők.
Ilyenkor a hirtelen bekövetkező lassulás olyan belső szervi sérüléseket okozhat pl. A kis energiájú sérüléseknél lábfájdalom izmok és ízületek általános hatással általában nem kell számolni. A sérülés a beható erőnek megfelelően, többnyire testtájék specifikusan jön létre.
Az energia tovaterjedésének megfelelően persze ilyenkor is kell a behatási ponttól távolabbi, indirekt sérülésre is gondolni pl.
Az ilyen károsodások azonban kis energiahatás esetén általában az érintett szervrendszerre lokalizálódnak.
Mágnesterápia térd artrózisához sérülés úgy mágnesterápia térd artrózisához létre, ha az aktuális beható erő meghaladja a lokális szöveti ellenállást, és észlelhető roncsolódást okoz. Az érintett területen a struktúra felbomlik, az itt futó kiserek elszakadnak, vérömleny alakul ki.
A fájdalomérző receptorok ingerületbe jönnek, védekező reflexeket indítanak be, hogy megakadályozzák a további sérülést. Ha az erőbehatás nem akkora, hogy kiterjedtebb szöveti károsodást okozzon, csak esetleg néhány sejtre kiterjedő mikrosérüléseket, akkor nem jön létre észlelhető vérömleny és a térd és csípőízületek betegségei is csak elhanyagolható.
A legtöbben pillanatnyi húzódást, átmeneti kellemetlenség érzést észlelnek csak, ami, ha az erőkifejtés egyébként intenzív vagy tartós, sokszor nem is igazán tudatosul. Az ilyen mikrosérülések, ha utána van megfelelő regenerációs idő, nyom nélkül gyógyulnak. Probléma akkor van, ha mágnesterápia térd artrózisához szervezet nem kap esélyt regenerációra. Túl korán megismételt hasonló, vagy akár gyengébb terhelés a kezdetben minimálisan károsodott szöveteken ördögi kör beindulásához vezethet.
A meginduló sejtszintű regeneráció nem képes helyreállítani a mikrostruktúrát, az ismétlődő erőbehatás újabb és újabb szöveti károsodásokat okoz. A párhuzamosan zajló reparációs folyamatok mintegy steril gyulladásos sejtválasz képét öltik, ami nem képes uralni a problémát, sőt egy idő után a felszabaduló enzimek és szöveti faktorok még fokozzák is a nekrózist.
Így a túlterhelt terület krónikus duzzanata, fájdalma, és funkciózavara jön létre. Egy idő után a jelentősen meggyengült terület akár banális erőbehatásra is elszenvedhet akut jellegű makrosérülést, törést vagy szakadást. Mágnesterápia térd artrózisához a lokálisan degenerált szövetek gyógyhajlama természetesen sokkal rosszabb, mintha egyébként ép struktúrán jött volna létre a sérülés.
Ezért a sportártalom talaján létrejött traumás elváltozások kezelése mindig nagy kihívás. A leggyakoribb sportártalmak a myositisek, tendinitisek, insertiopathiak, periostitisek. Ha egy mozgás szegmentumon belül gondolkozunk, érthető, miért jelentkezhet egy bizonyos irányú túlterhelés számos eltérő kórkép formájában. Ha pl. A fájdalom és a krónikus gyulladás olyan izomtónus fokozódást tarthat fenn, ami aztán circulus viciosusként 6 7 fokozza a tüneteket. Ilyenkor egy fokozatos detenzionálás megszakíthatja a kórfolyamatot és gyógyuláshoz nem szteroid gyulladáscsökkentő ásványi kenőcs. Szerencsés esetben ezt olyan sportorvosi szakvizsgával vagy legalább szemlélettel is bíró ortopéd-traumatológus dönti el, aki nem csak az adott sérülés ellátásában jártas, hanem sportág specifikus ismeretekkel is rendelkezik A sérülések kezelésekor alapvetően háromféle módszer közül választhatunk: konzervatív, aktív funkcionális vagy műtéti.
Bár egyes sérüléstípusoknál a választási lehetőség igencsak leszűkül pl. Sok törést például kezelhetünk konzervatív, műtéti, vagy aktív funkcionális módon egyaránt. A külboka szalagsérüléseit régebben főleg műtéti úton, az utóbbi évtizedekben azonban elsősorban aktív funkcionális módszerekkel kezeljük. Előnye: nincs műtéti kockázat, a rögzítés önmagában is csillapítja a fájdalmat Hátránya: a teljes gyógyulás általában több hét főleg törések esetén.
A hosszú idejű külső rögzítés rengeteg negatív mellékhatással bír trombózisveszély, ín- szalag- és izomcontractura és degeneráció, a rögzített ízületek porcborításának nutritív károsodása, stb. A rögzítés eltávolítása után a funkció helyreállása még hosszú időt vesz igénybe.
Ezért klasszikus formában már alig alkalmazzuk. A szomszédos ízületeket is rögzítő, merev gipszek helyett ma már a funkcionális kezelés felé eltolódó csuklós brace-ek használata terjedt el.
A klasszikus konzervatív kezelésnél ismertetett hátrányok kioltására fontos eszköz az időben elkezdett fizioterápia. Ez részben a nem rögzített testrészek azonnali aktívpasszív mozgatását jelenti ami a keringés és anyagcsere javításával magát a gyógyulást is segítimásrészt a rögzítés megszüntetése után a sérült végtagrész funkciójának mielőbbi helyreállítását célozza.
Előnye: nincs műtéti kockázat, a funkció hamar, lényegében a szöveti gyógyulással egyszerre helyreállhat. Hátránya: nem alkalmas minden sérüléstípus kezelésére. Töréseknél főleg a stabil vagy elmozdulás nélküli esetekben jön szóba.
Súlyosan fáj a vállízület összeroppantása, mint a kezelésére. Miért fáj a váll?
A beteg maximális kooperációja szükséges. Főleg a kezelés elején viszonylag nagy veszélye van másodlagos dislocationak. Sportolók esetében ez a kezelési mód sokkal inkább szóba jön, mint átlagos traumás eseteknél, éppen a jó kooperációs készség, motiváció és a megfelelő fizikai alapok miatt.
Instabil sérülések esetében szinte csak ily módon érhető el teljes restitutio. Előnye: a sérült szöveteket legbiztosabban ily módon lehet újraegyesíteni, az eredeti anatómia helyreállítása érdekében.
Kellő stabilitású rögzítés esetében a sérült testrész korán mozgatható, így mágnesterápia térd artrózisához funkció is hamar helyreállhat, ugyanakkor kiküszöbölhetőek a tartós külső rögzítés hátrányai.
Hátránya: a műtéti kockázat. Ez részben általános jellegű altatási vagy érzéstelenítési szövődményrészben lokális elsősorban esetleges fertőzés kialakulása, vagy az operáció kapcsán létrejövő esetleges képletsérülések.
A rendelkezésre álló kezelési módok közül való választás sokszor komoly dilemma. Mindig személyre szabottan, a sérülés és a beteg adottságait figyelembe véve, az esetleges előnyöket és hátrányokat is mérlegelve kell dönteni. A gyógytorna mindkét szempontból alapvető eszköz. A sérült testrész keringésének javítása, contractura megelőzése, komolyabb immobilizálás esetén általános szövődmények thrombosis, decubitus, infectiok stb.
Míg a fájdalom erős, vagy a mechanikai okok nem teszik lehetővé az aktív izomcontractiokat, a passzív mozgatás az egyetlen járható út. Ez történhet a gyógytornász által kivitelezett módon, speciális mozgatógépekkel, esetleg speciális, betanítható gyakorlatokkal. Ha a sérülés típusa illetve az eltelt idő engedi, mihamarabb sorra kerülnek az aktív gyakorlatok. Ez a fázis az, amelyik igazán látványos fejlődést tud produkálni a rehabilitációban.
Főleg sportolók esetén az aktív torna hatása hamar megmutatkozik az izom erősödésében illetve a mozgásterjedelem helyreállásában.
A terhelhetőségtől függően itt szerepet kapnak a kezdeti tonizáló mozgásoktól a zárt, majd nyílt láncú kinetoterápiás gyakorlatokon át a kifejezetten nagy ellenállással szemben végzett terhelések súlyzós edzés, erőgépek stb. Mindemellett főleg az alsó végtagi nagyízületek térd,boka sérüléseinek jelentős részénél komoly hangsúlyt kell fektetni a proprioceptív mechanizmusok helyreállítására, speciális gyakorlatok segítségével.
Ez az arány tovább javítható iontophoresis alkalmazásával. A hatóanyag mélyebb rétegekbe képes behatolni és nagyobb koncentrációt is elérhet ily módon. Helytelen használata azonban veszélyekkel is járhat lokális fagyás, secunder hyperaemia. A helyes kivitelezés: nem közvetlenül a bőrre helyezzük a jeget, hanem védőrétegen pl.
Két 8 9 kezelés közt tartsunk 1, órás szünetet. A hűtőkezelést napnál tovább folytatni értelmetlen, ekkor már a negatív hatások mágnesterápia térd artrózisához csak. Az egy funkcionális egységhez tartozó képletek érintettsége kapcsán az adott izomcsoport illetve inak óvatos, fokozatos nyújtása csökkenti a kóros feszülést az egységen belül, így mérsékli a mechanikai irritációt és a fájdalmat is.
Elsősorban tendinitisek Achilles tendinitis és insertiopathiak teniszkönyökesetén hasznos módszer. A hanghullámok megfelelő frekvenciával alkalmazva fokozatosan lebontják a finom felrakódásokat, így csökkentik a panaszt. Az érintett funkcionális egységnek megfelelően izomcsoport, ízület a sérült területet áthidaló, bőrhöz tapasztható, közepesen elasztikus ragasztószalagok hatása elsősorban a megfelelő dermatomak ingerlésén, és ezáltal a proprioceptív és nociceptiv reflexmechanizmusok erősítésén illetve kiterjesztésén alapszik.
Ízület közeli felhelyezéskor valamelyest mechanikai védelmet is nyújt. Az ultrahang a mechanikus rezgések révén mikromasszázs hatást vált ki, termikus hatása következtében a szöveteket és határrétegeket felmelegíti a csontot a legkevésbé, a zsírszövetet a leginkábbkémiai hatása oxidációban, depolimerizációban és alkalózist kiváltó hatásban nyilvánul meg. Mindezek eredményeként izomlazító, fájdalomcsillapító és értágító hatását használhatjuk ki. Az elektromos izomstimuláció EMS alkalmas izomfájdalmak enyhítésére, izomsérülések mágnesterápia térd artrózisához gyorsítására, fizikai terhelést időskori izületi fájdalmak kezelése javítja az izmok regenerációját és a salakanyagok kiürítését izomláz megszüntetés.
A kezelés során leadott elektromos impulzusok hatására az izmok összehúzódnak, működésük során hő termelődik. Felgyorsul a kezelt terület vérkeringése, amely serkenti a salakanyagok eltávolítását, illetve a sérült sejtek, izomrostok gyógyulását. Az elektromos izomstimuláció segítségével mesterségesen állítjuk elő az izomműködést, mely főleg az olyan paralyticus izmokon segíthet, amiket gyakran láthatunk proprioceptív láncsérülés esetén pl.
A legtöbb mai professzionálisan űzött sportágban, igen komoly anyagi érdekeltség van, ezért a sportoló számára komoly közös javítási módszerek jelent a kiesett idő.
Ezért mind a sérült, mind az edző stáb, illetve a menedzserek abban érdekeltek, hogy mielőbb teljes értékű, hadra mágnesterápia térd artrózisához állapotba kerüljön.
Ez az érdek nem ritkán ellentétes az egészségügyi szempontokkal, de legalábbis feszegeti a biztonságos határokat. Az utóbbi évtizedekben ezért nem véletlenül alakultak ki olyan műtéti megoldások és rehabilitációs programok, melyek jelentősen lecsökkentették ezt, az angolszász szakirodalomban RTP -nek return to play nevezett időszakot. Ez gyakorlatilag már funkcionális kezelés esetén a sérülés után azonnal, illetve műtét esetén az első postoperativ napon elkezdődik.
Természetesen nagyban függ a sérülés típusától, súlyosságától, a sérült testrésztől illetve a sérült egyéni adottságaitól.
Japán juhar levélszáradás, levélszakadozás - Juharlevél kezelés
Mindenesetre alapvetően 5 fázist szokás elkülöníteni: 1. Akut mágnesterápia térd artrózisához. Az első néhány nap.
